Több nem veszhet a mohácsi zátonynál
Uniós támogatással sikerülhet megmenteni a zátony természeti értékeit
Forrás: BAMA 2008. október 20.

Mohács-Budapest

Megvalósulhat 2009 és 2013 között a Szabadság-zátony természeti értékeinek megmentésére indított félmilliárdos program, miután az Unió támogatja az elképzelést.
A mohácsi önkormányzat korábban úgy határozott, hogy partnereikkel - mások mellett a nemzeti parkkal, valamint a nemzetközi környezetvédő szervezettel, a WWF-fel közösen pályáznak a város felett, a szigeti oldalon elterülő Szabadság-zátony eredeti állapotának helyreállítására. A terv lényege, hogy siker esetén előbb megvásárolnák a zátony területén lévő erdőket a tulajdonosoktól, ezt követően pedig hozzáfognak a terület rehabilitációjához, ahol szabadstrand is helyet kaphat.

A WWF szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján bejelentették, a szóban forgó, félmilliárd forintba kerülő programot az Unió döntéshozói kedvezően bíráltak el, így jövőre már el is kezdődhetnek a 2013-ig tartó munkálatok.
- Több nem veszhet Mohácsnál - mondta a sajtótájékoztatón Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. - Meg kell tennünk mindent azért, hogy a Duna mellékágait megőrizzük. Remélem, hogy a Szabadság-zátony megmentése példát mutat arra, hogy összefogással, a természetvédők, az önkormányzatok közös elhatározása nyomán új lehetőségek nyílnak természeti értékeink megóvására - tette hozzá.

A '80-as évek elején még komoly vízi élet zajlott a zátonyon. Horgászok, evezősök és fürdőzők jártak ide, azonban mindez nem sokáig tartott. A homokos partú, egykor ártéri erdő borította területet keletről megkerülő dunai mellékágat gáttal zárták el. Az építkezésre azért volt szükség, mert a zátony menti, parti szűrésű víznyerő kutakat bekapcsolták a regionális rendszerbe, s a víz főnyomóvezetékét a kőbukóba fektették le.
Ennek az lett a következménye, hogy a zátony teljesen átalakult: a holtággá vált mellékág eliszaposodott, a part és a zátony elkezdett összenőni. A terv szerint a négy méter magas keresztgátat elbontják, a víznyomócsövet a mederfenék alá helyezik át, a mellékágat pedig kikotorják. Ezzel a víz ismét szabadon áramolhat, így visszaállhat az eredeti állapot.

Előbb bontanak, majd azután újraerdősítenek

A Szabadság-zátony része a Béda-Karapancsa Tájegységnek. A folyók, így a Duna mellékágainak élővilága jóval gazdagabb, mint a főágaké, a szigetek, zátonyok a költöző madarak számára nyújtanak pihenőhelyet. A tájegység ligeterdeiben a kockás liliom, a jerikói lonc és a fürtös gyűrűvirág is előfordul. A Duna holtágain rendszerint hatalmas csapatokban tanyáznak a nagy kócsagok, kis kócsagok, kanalasgémek. A Szabadság-zátonyon a gát elbontásával akadályozzák meg a dunai mellékág további feltöltődését. A szigeten visszaszorítják az idegen növényeket, és újra őshonos erdőt alakítanak ki. A mellékágból a program során kikotorják az iszapot, ami azért fontos, hogy a mederben alacsony vízállás esetén is elegendő víz folyjon, és ne legyenek kiszáradt mederszakaszok. A kotrás elősegíti az ivóvízkutak minőségi és mennyiségi javulását, felszínre hozza a homokos kavicsréteget, amely ívóhelyet jelent a halak számára.

M. B.