"Zöld Völgyért" Egyesület

Egyesület székhelye: 7682 Bükkösd, Kossuth L. u. 50.
Elnök: Fridrich István, 73/554-410
Szóvivő: Mátrai Judit, 20/411-1824
E-mail: matrai@ank.hiport.hu

A "Zöld Völgyért" Egyesület egy közösségi érdekképviseleti társadalmi szervezet, földrajzi közelségen alapuló stratégiai szövetség. 2003. december 2-án jött létre 27 alapító taggal, ma közel 100 tagja van.

Mottó: "a környezetünket nem örökségbe kaptuk a nagyszüleinktől, hanem kölcsönbe az unokáinktól."

Tagok
Baranya megyei települések lakosai, a hagyományos iparágak művelői, az organikus fejlődés hívei, a kihalt falvak újraépítői, biogazdálkodók, a városokból a falvakba telepedők, turisztikai kisvállalkozásokat működtetők. Olyan emberek, akik egy olyan környezet- és egészségtudatos életprogram mellett döntöttek, melynek a 21. században egyre nagyobb a létjogosultsága.

Elnevezés
A "Zöld Völgy" korábban egy kistérség neve volt, 11 települése ma két statisztikai egységhez tartozik (Abaliget, Boda, Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Helesfa, Hetvehely, Husztót, Kovácsszénája, Szentkatalin, Okorvölgy).

A kistérség jellege: domborzati viszonyainál fogva soha sem volt alkalmas ipari fejlesztésre. Az ipari társadalom kialakulásával emiatt csökkent gazdasági potenciálja, s ez sok falu kihalásához vezetett. A 20. század végén kialakult új trendnek köszönhetően a korábbi hátrány a térség előnyévé, különleges értékévé vált.

Civil stratégia, civil partnerség
Ma egyre inkább elfogadottá válik a három szektorú társadalmi modell: piac (gazdaság) - állam (önkormányzat) - civil szektor, ahol a civil társadalmat partnernek tekinti az állam. A "Zöld Völgyért" Egyesület ennek a három szektorú társadalmi modellnek a hiányzó láncszeme térségi szinten.
Céljai: térségfejlesztés, környezet- és természetvédelem, turisztika, hagyományok ápolása, hagyományteremtés; együttműködés a Zöldvölgy és a régió településeivel.

A "Zöldvölgy" kistérség civil fejlesztési stratégiája
A meglévő fejlesztési tervek és a régió (kistérség) állapotát felmérő tanulmányok áttekintése után háztartásokra lebontva felmérjük a humán potenciált és a tárgyi-természeti vagyont. A helyi erők felmérése alapján fejlesztési koncepciót dolgozunk ki. A munkát végző csapat létrehozása után kiépítjük a megfelelő kommunikációs csatornákat. A forráskutatás pályázatok, szövetkezetek, hitelszövetkezetek, közös vállalkozások indításával történik. Ezután következik az egyes projektek kidolgozása és megvalósítása. A gazdasági leletőségeket a mezőgazdaságban, kisiparban, turizmusban, a természetes és épített környezeti értékek gazdasági, kulturális, sport és egyéb irányú kihasználásában látjuk.