Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány - A természet barátainak Baranya megyéből

TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK

AZ ÉV NÖVÉNYE, ÁLLATA

GYAKORLATI VÉDELEM

VÉDETT FAJOK LISTÁJA

Segítse Ön is alapítványunk munkáját adója 1%-ának felajánlásával!
Adószám: 19036867 - 1 - 02
További információk: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
Internet: www.baranyamadar.hu
7622 Pécs, Siklósi út 22. Tel./Fax: 72/312-227, mobil: 20/334-4608

Gyöngybagoly (Tyto alba)
Fokozottan védett! Természetvédelmi értéke: 100.000 Ft

Népies neve lángbagoly, amely rőtes színárnyalatára utal, de jellegzetes fehér arcfátyla is könnyen megkülönbözteti a többi hazai bagolyfajtól. Az emberi környezethez erősen kötődik. Fészkelő helyül a régi, romos épületek háborítatlan zugait választja. Legkedveltebb fészkelő helye a templomok tornya, ahol a harangok feletti párkányzatot részesíti előnyben. Fészket nem épít, a tojó a poros, törmelékes aljzatra rakja le hófehér tojásait. A költés általában március végén, április elején kezdődik, de a költéskezdet akár június végéig is kitolódhat. A tojások lerakása kétnaponta történik, s a tojó az első tojás lerakása után azonnal kotlani kezd. A fészekalj nagyságát a mindenkori táplálékkínálat határozza meg. A tojások száma 1-14, leggyakrabban 5-8 között váltakozik. A kotlási idő 30-34 nap, a fiókák 8 hetes korukban repülnek ki. A fészkelő párok 10-35%-a évente kétszer költ. A fiókák a kirepülés után szétkóborolnak, míg az öreg madarak télen is helyben maradnak. Táplálékát kisemlősök, főleg egerek, pockok és cickányok alkotják. Az emészthetetlen táplálékmaradványokat (szőr, csontok) apró gombócok, ún. köpetek formájában kiöklendezi. A fészkelő helyeken rendszeresen összegyűjtött köpetek elemzése a kisemlősök elterjedési és gyakorisági viszonyainak tisztázásához nyújt segítséget.

Állománya a hagyományos fészkelő helyek, elsősorban a templomtornyok lezárása miatt jelentősen lecsökkent. Természetes ellenségei közül a nyest jelenti a legnagyobb veszélyt. A helyben maradó állományt a hosszantartó, hideg, kemény telek tizedelik. A veszteség alkalmanként a 70-90%-ot is elérheti. Az utóbbi 20 év felmérési eredményeiből tudjuk, hogy Baranya megyében a fészkelő állomány nagysága 20-150 pár között váltakozott. A Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány elsősorban a lezárt épületek fészkelésre alkalmassá tételével segíti a gyöngybaglyok védelmét. A templomtornyokban költőládák kihelyezésével biztosítjuk ismételt megtelepedésüket. A módszer a nyestek ellen is hatékony védelmet nyújt. A program sikere érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk az egyházi szervekkel és a természetvédelmi hatósággal. Önkénteseink rendszeresen ellenőrzik a költőládákat, figyelemmel kísérik a költések menetét. A kirepülő fiókák meggyűrűzésével a faj kóborlási, vonulási viszonyait tisztázzuk. A 2010-ig kihelyezett 153 költőládából 1987 óta összesen 3458 gyöngybagoly- és 475 macskabagoly fióka repült ki.

Gyurgyalag (Merops apiaster)
Fokozottan védett! Természetvédelmi értéke: 100.000 Ft

Egyik legszínpompásabb madarunk, amely a telet Afrika trópusi vidékein tölti. Költőhelyeire csak májusban érkezik vissza. Általában telepesen fészkel a természetes és mesterséges eredetű partfalakban. A párok gyakran 2 m hosszú vízszintes folyosót vájnak, melynek kiszélesedő végében van a költőüreg. Fészekalja június első felében teljes, s általában 6-7, ritkán 8 tojásból áll. A kotlási idő 20-22 nap, a fiókák kb. 30 nap elteltével repülnek ki. Őszi vonulása már augusztus táján megkezdődik és szeptember végéig tart. Táplálékát repülő rovarok (hártyásszárnyúak, szitakötők, stb.) alkotják, de hűvös időben háziméh fogyasztása is jelentős lehet.

Állományait a partfalak benövényesedése, lerézsűzése, a felhagyott bányák más célú hasznosítása, a költési időszakban történő illegális anyagbányászat veszélyezteti leginkább. Esetenként előfordul, hogy méhészek a költőüregek betömésével elpusztítják a fészekaljakat. A 2002-2005 között zajló részletes felmérések eredményeiből tudjuk, hogy Baranya megyében a fészkelő populáció nagysága 573-808 pár között váltakozott (166-190 lakott partfal). A faj védelme érdekében a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány folyamatos egyeztetéseket végez az érintett tulajdonosokkal és a természetvédelmi hatósággal, önkénteseink bevonásával rendszeresen megtisztítjuk a benövényesedő partfalakat és meredek partfalszakaszokat ill. új partfalakat alakítunk ki. Évente megismételt felmerésekkel kísérjük nyomon a fészkelő állomány változásait, s a költési időben történő rendszeres ellenőrzésekkel szűrjük ki a veszélyeztető tényezőket.

Fehér gólya (Ciconia ciconia)
Fokozottan védett! Természetvédelmi értéke: 100.000 Ft

A fehér gólya Baranyában már csak a lakott területeken fészkel. A hagyományos fészkelőhelyek (öreg fák, régi típusú kémények) megfogyatkozása miatt átköltözött a villanyoszlopokra. Jelenleg a fészkek 70-80%-a található oszlopokon. Tavasszal az állomány zöme március második felében, április elején érkezik vissza. A fészket foglaló párok kapcsolata legtöbbször csak egy idényre szól. A fészek alapját erős, száraz gallyak alkotják. A belső csészét földdel, száraz növényi részekkel, valamint papír-, rongy- és műanyagdarabkákkal bélelik. A tojások lerakása már április első harmadában megtörténhet, de a későn visszaérkező párok költésének kezdete akár május végéig is kitolódhat. A fészekalj 1-7, általában 3-5 tojásból áll. A tojó 2-3 naponta rakja le a tojásokat, s a második tojás lerakása után kezdi meg a kotlást. A kotlási idő 29-30 nap. A fiókák 8-9 hetes korukban hagyják el a fészket. Baranyában a költő párok átlagosan 2,4-2,5 fiókát repítenek ki. A gólya táplálékát apró rágcsálók, békák, ebihalak, gyíkok és halak alkotják, de sok rovart és gilisztát is fogyaszt. Nyárvégi gyülekezése augusztus elején kezdődik, s a madarak zöme augusztus 20-30. között indul útnak. A telet a közép-afrikai szavannákon töltik, de kisebb részük egészen Dél-Afrikáig is eljut.

A Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány minden évben gólyaszámlálást végez a megyében. Az eredmények alapján tudjuk, hogy az utóbbi évtizedben a költő párok száma jelentős mértékben csökkent. 1996-ban még 298 pár fészkelt, míg 2008-ban már csak 209 pár gólyánk volt. A fészkelőhelyek stabilizálása érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk az áramszolgáltató társaságokkal és a természetvédelmi hatósággal. A közös együttműködés eredményeként az összes villanyoszlopra épült fészek fészektartóra került, s még további 400 fészektartót helyeztünk ki. Az áramszolgáltatóknak jelezzük a gólyák számára veszélyes trafók és egyéb oszlopok helyzetét is, s ez alapján folyamatosan történik az oszlopok szigetelése vagy más módon történő semlegesítése. A fészkelőhelyek megóvása terén történt lényeges előrelépés azonban a faj állományának fennmaradásához nem elegendő. Az csak az extenzív gazdálkodási módok ismételt elterjesztésével (pl. legeltető állattartás), a vizes élőhelyek megőrzésével, a gazdálkodási szemlélet megváltozásával, s az erre ható állami szabályozórendszerek kidolgozásával és hatékony végrehajtásával érhető el.

Programok - Civilek - Tallózó - Természet - Galéria - Linkek

vissza - lap tetejére